SzPE osztálya újra vízre szállt

Vízivándor tábor július 19–25.

Tavalyi évhez hasonlóan 2029.a osztály újra felkerekedett, hogy kenulapátokat ragadjon és megismerje hazánk vizeit. Idén a Mosoni-Duna vonalát hódítottuk meg Rajka, Mosonmagyaróvár, Novákpuszta és Dunaszeg érintésével.
Megérkezésünk napján a múlt évi rutinból merítve máris vízre tettük hajóinkat. Folyásiránnyal szemben a Mosoni-Duna ereje felülmúlta számításainkat, így a vízi élővilág tanulmányozása mellett igencsak szükségünk volt izmaink felélesztésére is. A táborhelyre visszaérve kárpótolt bennünket a meleg vacsora. Másnap a holtágban kalandozva a vállalkozó szelleműek máris kipróbálhatták kormányos tudásukat, később pedig maradt idő a fürdésre, horgászásra, városnézésre. Kisebb csapat még a magyar-osztrák-szlovák hármashatáron felállított Hármashatár-kőhöz és Szoborparkhoz is ellátogatott.

Harmadik nap felkerekedtünk, hogy meg se álljunk egészen a 31 km-es táv végéig, Mosonmagyaróvárig. Útközben nemcsak az eső tett minket próbára, de a kanyargó Mosoni-ág némi raftingban is részesített. Túravezetőink tapasztalatának, az osztály fegyelmezettségének és harmadnapra megizmosodott karjainknak hála, könnyen vettük az akadályokat. A megérdemelt pihenés és játék mellett már gondolatban a másnapi csillagtúra útvonala járt a fejünkben. Negyedik napunkat a Malom-ági Lajta csatornán való leevezés tette felejthetetlenné, nemcsak a város alacsony hídjai alatt való átevezéssel, hanem a vízi csúszdákon való lecsúszásokkal. Ezt követően a Mosoni-Duna felett kialakított kalandparkba vettük az irányt, majd a városnézést választó csapathoz csatlakozva egy közös szentmisével zártuk élménydús napunkat a Mosonmagyaróvári Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd templomban.

Következő két nap során az alacsony vízállásnak köszönhetően Novákpuszta előtt sokan a vízben járva húzták maguk után a hajót, Mecséren a víziturisztikai pihenőháznál hulladékgazdálkodás témájában interaktív előadáson vettünk részt, majd Dunaszegen az osztály cserkészei felejthetetlen tábortűzi számokkal szórakoztatták a csapatot. A tábor végéhez közeledve pedig a különféle legénységek (és leányságok) csapatai kreativitásuk csúcsára értek. Egyik hajó törülköző felhasználásával vitorlát bontott, a másik vízbe ugrálva kormányosát hagyta egyedül, voltak kik olimpikonokat megszégyenítő sebességgel az élre törtek, végül egy másik hajó lírai vénával rendelkező tagjai verset komponáltak egy-egy húzás ritmusára. Így született meg Kucsera Orsolya és Szűcs Leila megfogalmazásában, a jól ismert Halász Judit-féle Micimackó ének dallamára a következő költemény:

Minél inkább evezünk, annál inkább haladunk
Minél inkább fúj a szél, annál inkább lassulunk
Fúj a szél és fúj, fúj, fúj, fúj, a csapat már lassul-sul-sul,
Fúj a szél és fúj, fúj, fúj, fúj, a csapat már lassul-sul-sul

Zárásképp köszönjük Szabó Áronnak és Prehoda Hubának a kenuvezetői kísérést, Szabó-Pál Eszter tanárnőnek és Szabó-Pál Tibor tanár úrnak a szervezést és a végtelen energiát, valamint Téglás Leventének a kísérésen felül nyújtott csomagszállítást.

Jövőre újra vízre szállunk!

Hirling Beáta (2010. a)
(öregdiák, kísérő)

 

Naptár
Aktuális | Következő események
Naptár Hírek Blog Galéria

Design: Unicial Program: Florka

Támogatók: logo logo logo logo
logo logo