Penczner Pál festőművész

Penczner Pál (1916-2011) a váci Piarista Gimnáziumban (akkor még Váci Kegyes Tanítórendi Gimnázium) végezte tanulmáit 1936-1937-ben. Egy kis faluban, Jászfényszarun született 1916-ban. Édesanyja 4 éves korában, édesapja pedig, aki szabómester volt, I. világháborús sebeibe halt bele fia 10 éves korában. Így került a híres váci árvaházba. 4 éves korától már rajzolt, és egész életében alapvetően autodidaktaként képezte magát. Tanulmányait tehát Vácott, majd Budapesten ösztöndíjasként végezte, a Budapesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója volt. Tanárai között szerepelt a híres Öveges professzor. Iskolája már 1935-ben egy könyvet küldött Rómába ajándékként, amit Penczner Pál illusztrált.

A II. világháborúban tartalékos tisztként megsebesült. Négy hónapos németországi hadifogsága idején sok portrét festett az amerikai katonákról és tisztekről. A háború után 5 évet várakozott, míg sikerült kivándorolnia Amerikába. 1951-ben feleségével, Jolandával együtt – aki híres ötvösművész – megérkezett New Orleansba, majd Tennessee állam fővárosában, Memphisben telepedtek le. 1951 szeptemberében rendezte első önálló kiállítását a helyi Művészetek Házában. Az elkövetkező 40 év alatt több mint 75 önálló és számtalan csoportos kiállítása volt az Amerikai Egyesült Államok szinte valamennyi városában. Munkái megtalálhatók számos állami és magángyűjteményben, a világ jelentős múzeumaiban, vállalatoknál, egyetemeken.

Penczner Pál 2011-ben bekövetkezett halálakor végrendelete szerint 21 darab művét a váci Piarista Gimnáziumnak adományozta, így is kifejezve háláját egykori iskolájának.  A festőművész mély elhivatottságot és felelősséget érzett, hogy a tanuló ifjúságnak örök dokumentumként, a saját művészetén keresztül megmutassa, és bemutassa a magyarság, azaz nemzetünk szabadságharcát, hiszen szülőhazájától távol is mindenkor mindent tudott, és mélyen átélte e közép-európai kis ország szenvedéseit, szabadságvágyát. 

Élete alkonyán festette meg az adományként iskolánkban lévő híres „Hulló csillagok” (1997) című nagyméretű kompozícióját, melyet hagyományos festészeti eszközökkel és olajjal, vászonra, a ceruza és szén vázlatokkal együtt két éven keresztül készített. A kép a 20. század és benne a magyarság történelmét hihetetlen tömörségű jelképi ábrázoláson keresztül mutatja be. Egyszerre szól az emberiség történelméről, az emberiség féltéséről, Magyarország és egész Európa küzdelmeiről. A festmény sajátos absztrakt stílusban, a jelszerű képek egymás mellé komponált sorozatával mutatja a témát. A hulló csillagok az emberellenes huszadik századi diktatúrák megszűnését jelképezik; hogy véget értek, lehulltak a rettegett „csillagok”, a fent lévő hatalmi jelképek, a hatalmi rendszerek; a fasizmus, a nácizmus, a bolsevizmus, a szocializmus megbuktak. Egész Európa, és benne szülőhazájának tragédiája hatalmas poszterként terül el előttünk a képet szemlélve.

2018-ban Kalász Ákos, a gimnázium igazgatója Penczner Pál özvegye, Jolanda asszony és prof. Tigyi Gábor akadémikus nagylelkű anyagi támogatásával művészeti díjat alapított, amelyet Penczner Pálról neveztek el. Minden évben a tanári kar felterjesztésére a végzős diákok közül a művészeti tevékenységéért jutalmazott váci piarista diák Penczner-díjban részesül.

Virtuális galériában (amely 2019. 01. 14-én nyílt meg) mutatjuk be a festő műveit, melyhez az elemzéseket Dr. Szabó Lilla művészettörténész írta. 

Penczner Pál:

Önarckép – Self-Portrait, 1961

Olaj technikával vászonra festve, mérete: 23 x 30 cm

Penczner Pál számos önarcképe közül kiemelkedő az 1961-ben készült portré. Az egy évtizeddel Amerikába érkezésük után készült kép jól tükrözi a befutott, magabiztos festőművészt.

 

   

Penczner Pál:

Komputer önarckép - Self Computer, 1984

Olajgrafika technika vásznon, mérete: 25 x 25 cm

Penczner Pál többször készítette el önarcképét. Mindegyik más életkorában és stíluskorszakában ábrázolja a művészt. Az ötvenes évek szürrealista, szimbolikus önarcképétől kezdve hosszú életút vezetett a nyolcvanas évek közepén készült komputer önarcképek sorozatáig. Egyszerre inspirálták a művészt a technikai lehetőségek, de egyben a technikai fejlődés nyújtotta negatív felismerések. Meggyőződése volt – és ezt fejezte ki a komputeres önarcképein is –, hogy a tudomány világának elsöprő győzelme az emberiség személyvesztettségét hozza magával. A meghasonlott ember képe látható ezen, az egyik legjellemzőbb komputeres önarcképén. A fej baloldalán, a hetvenes éveiben járó, a világgal szembetekintő, komoly művész fél-arcképét tükrözik a vonások, míg a jobb féltekét a komputer jelrendszerével rajzolta meg Penczner. A fekete háttérnek szintén jelzés értéke van. A maga által feltalált technikai eljárással, a még meg nem száradt fekete alapba frissen karcolta be jellegzetes vonásait a művész.

Mind technikájában, mind témájában a szüntelenül megújuló alkotóról nyújt tanúbizonyságot az 1984-ben készült Komputeres önarckép.

   
 

Penczner Pál:

Vázlat a „Hulló csillagok”-hoz – Sketch for Falling Stars, 1996

Toll, tus, papír, méret: 13 x 25 cm

Penczner Pál Amerikában, Memphis Tennessee-ben élte meg az 1956-as magyar forradalmat és annak leverését. Akkor nem reagált közvetlenül a hazájából érkező hírekre. Ennek feltehető magyarázata valószínűleg az, hogy csupán négy évvel korábban történt az amerikai kivándorlása, s valamivel több, mint tíz évvel a hadifogságba esése. A világháború, a hadifogság, megismerkedése és házasságkötése német feleségével, Jolandával, a kivándorlásukra való várakozásuk hosszú évei, még mindig túl közel voltak az emigrációs lét, a megélhetés, a családalapítás másfajta nehéz küzdelmeihez. Életpályáját ismerve, tudjuk, az emberi szabadság és a béke, a legtöbbet jelentettek a számára – így biztosak lehetünk abban, hogy mélyen megérintették őt a magyarországi történések. Ráadásul, a kommunista rezsim elől az emigrációba menekült magyarok, de más közép-európaiak is, hosszú éveken át reménykedtek a hazatérésben – és éppen a magyar forradalom vérbefojtása tudatosította bennük helyzetük megváltoztathatatlanságát. 

Penczner Pál negyven évvel a forradalom után alkotta meg a Hulló csillagok című művét. Semmi mást nem tett, mint a műtermében élve az új alkotásával foglalkozott: megállás nélkül készítette a vázlatokat, dolgozta ki az egyes részleteket. Európa és a világ huszadik századi történetének képi megjelenítését vizionálta egyetlen művön keresztül. A tragédiákat, a háborúkat, a veszteségeket, az emberiség bűnét akarta tömören, poszter szerűen szétterített képen megörökíteni. A közép-európai rendszerváltás, a kommunista diktatúra és a szovjet-orosz megszállás megszűnése, Németország újra egyesítése után, mementóként emléket akart állítani az egész 20. század folyamán elszenvedett emberi szenvedéseknek. Festményén a hulló csillagok (a horogkeresztek, vörös csillagok) az emberellenes diktatúrák megszűnését jelképezik.

Miként művének ünnepélyes bemutatásakor mondta a festő: „…amikor Picasso Guernicáját láttam, rádöbbentem arra, hogy nekem is meg kell festenem egy képet a magyarság, Magyarország érdekében. Úgy ahogy Picasso a spanyolokért tette. De én egy másfajta képet akartam festeni – olyat, ami az egész huszadik századra figyelmeztet, és benne egy kis ország, Magyarország szenvedéseire”. Így lett Penczner Pál életművének kiemelkedő alkotása, a Hulló csillagok című festménye a század rekviemje.

   
 

Penczner Pál:

A sárga csillag keresztre feszítése – The Crucifixion of the Yellow Star, 1985

Akryl technikával vászonra festett kép, mérete: 40 x 51 cm

Memphisben élő, ünnepelt festőművész szakítva korábbi témáival és stílusával, absztrakt, a szigorú jelképekből szerkesztett, több képből álló sorozatot készített. A népszerű, rendkívül közkedvelt művész teljesen más oldaláról mutatkozott be. Mintha bizonyos értelemben visszatért volna a pályakezdetek bibliai, filozofikus merítésű témáihoz. De azok epikus, szürrealista epikus kifejezésmódjához képest, élete utolsó korszakában rendkívül tömör, szimbolikus absztrakt műveket hozott létre. Egész élete leszűrt világlátását, filozófiai mélységű szigorú gondolatait és ítéletét fejezte ki ezekkel a késői alkotásokkal. Az európai és az egyetemes képzőművészetben egyedülálló alkotások a sorozat darabjai. Megdöbbentő az a kijelentésbeli és alkotásbeli bátorság, ami e műveket jellemzi. Mint visszavonhatatlan megállapítások mutatkoznak meg előttünk az idős festőművész alkotásai.

Közülük, az egyik legnehezebben értelmezhető, többszörös gondolati szimbolikát rejtő A sárga csillag keresztre feszítése című kép. A lábain és kezein szögekkel keresztre feszített csillagot ábrázol. A csillag töviskoronát visel. Vastag fekete vonalak erősítik a figura kontúrját.

Már maga a képcím is kétféle jelentést rejt magában. A fekete hátterén, barna kereszten, Jézushoz hasonlón, a megfeszített hatágú sárga zsidócsillagot látjuk. A csillagot, szárait kezekké, lábakká változtatva, vörös szögekkel, töviskoronával, az ítéletet hirdető arcának keménységével ábrázolta Pencner Pál festőművész.

A The Commercial Appeal 2001. június 17-i számában közölt kritikát a festőművészről, melyben A sárga csillag keresztre feszítése című kép egyik verziója is látható. A reprodukció alatti szöveg: „Penczner’s painting The Crucifixion of the Jews strives to communicate his feelings on how Jews suffered for 2,000 years for the Crucifixion of Jesus Christ”.  Miközben bennünk a kép egy másik, a fasizmus áldozatainak jelképes kifejezése is felmerül.

A mű több változatát is ismerjük (Crucifixion of the Yellow Star with Black Cross and Red Blackground, 1985; Crucifixion on the Yellow Star with Blak Crose and Blue Background, 1985; Crucifixion of the Yellow Star with Brown Cross, 1985; Crucifixion of the Yellow Star with Red Cross, 1985).

   
 

Penczner Pál:

Dávid és Góliát – David and Goliath, kb. 1985

Akryl technika papíron, mérete: 61 x 76 cm

 A Hulló csillagok című alkotás jobboldali részletéhez készült színvázlat.

Penczner Pál 1995-től foglalkozott a Hulló csillagok művének témájával. Az 1997-ben elkészült nagyméretű alkotást és a hozzá készült huszonhat képvázlatot a Memphis Tennessee-i városi galériában mutatta be a művész. Köztük a Dávid és Góliát színvázlatot, amely már címében is kifejezi a magyar nemzetnek az orosz tankok ellen vívott hősies és egyenlőtlen küzdelmét. A kép részletei, a lyukas magyar zászló, az alóla kihulló vörös csillagok, az orosz tankok, és az előtérben álló féllábú, mankós fiatal, aki a szabadságharc és egyben a nemzet jövőjének az elvesztését szimbolizálja, egyre kidolgozottabb formában jelennek meg a további vázlatokon. 

A Szovjetek magyarországi megszállásának szimbolikus ábrázolása. Az előtérben egy mankóra támaszkodó féllábú katona, a háttérben szovjet tank, mely a művész személyes vonatkozására is utal. Penczner Pál a második világháborúban katonaként egy szovjetekkel szemben vívott csatában sérült meg.

   
 

Penczner Pál:

Hirosima - Hiroshima, 2001

Olaj technika, vászon, mérete: 122 x 76 cm

Élete fő művének, a Hulló csillagoknak a befejezése után (1997), Penczner Pál többször visszatért a kép egyes részleteinek az újra megfestéséhez. Olyan variációk voltak ezek, amelyek a nagyméretű kép alapgondolatán – a 20. századi Európa történelmét meghatározó nagyhatalmi rendszerek és háborúk képzőművészeti megjelenítésén túl – az emberiséget veszélyeztető fenyegetésekről szól. Az idős művész, mint mondta, „nincs vesztenivalója, egy életen át tartó képzőművészeti oktatómunka, portréfestészet, nagy népszerűségnek örvendő művek sorozata után, hátralévő éveiben a humánum iránt érzett felelősségét, és az emberiség iránti aggódását kívánja kifejezni”.

Látva és tapasztalva, hogy az ember önmagát veszélyeztetve visszaél a technikai, tudományos fejlődés vívmányaival, festette meg Hirosima képek sorozatát. A képen fekete háttér előtt absztrakt robbanás csúcsosodik ki egy szürke füstfelhőben, benne egy szem, egy szív és az amerikai zászló látható.

Az emberi agyat szimbolizáló, a japán város felett megjelenő atomfelhő közepén, egymás alatt jelképesen megjelenik az „isten szeme” (de akár a szabadkőművesség jelképe), a szív, alatta pedig az amerikai zászló. Lefelé végtelenítve –, mintha a Föld magmájába érkezne a robbanás ereje –, egy hosszú, a kompozíciót átszelő vörös-sárgán égő ék alakú szakadékot látunk. A fekete alapon megjelenő vízió-szerű mű jól tükrözi a művész komor, illúziók nélküli kései világlátást.

   
 

Penczner Pál:

Harc – The Fight, 1997

Akril technikával vászonra festve, mérete: 92 x 122 cm

A festőművész egyik legerősebb műve. A homogén vörös alapon, fekete horogkeresztekből és a sárga, kék, piros sarlókból, kalapácsból felépített kép a fasizmus és a szovjet diktatórikus rendszerek egységesen emberiségellenes voltát fejezi ki. A hatalmak közötti azonosságot félreérthetetlenül jelzi a horogkereszt középén feltűntetett vörös csillag, valamint a közvetlenül alatta látható, piros színnel megjelenített horogkereszt részlet. „Hulló csillagoknak” nevezte Penczner Pál ezeket a jelképeket – a történelem leáldozó jelképeként ábrázolt csillagokat.

A kép teljes felületét drótháló szövi át, amelyen rendkívül érzékletesen, reflexként „megcsillan” a háttér vöröse. A mű szinte elrejtett apró részlete – a kép alján látható könyörgésre kulcsolt kéz karjai közt feszülő piros-fehér zöld zászló utal Magyarországra, egyben a művész hazája iránti mély elkötelezettségére.

A Két tűz között című festmény párdarabjának tekinthető a műalkotás. Mindkét kép ugyanazt a gondolatot fejezi ki és azonos eszközökkel tükrözi a művész határozott világnézeti, politikai álláspontját. A Két tűz között hátterében hasonlóképpen tűnnek fel az erőszak rendszereket szimbolizáló nagyhatalmi jelképek, az egész felületet behálózó szögesdrót, és a Magyarországot szimbolizáló kokárda.

Nem csupán egyetemesnek, de kozmikus léptékűnek érezzük Penczner Pál Küzdelem című képét. A magyar, de az egyetemes képzőművészetben is kimagaslóan jelentős kortárs műről van szó.

 

Penczner Pál:

Békességben – avagy a zsidó-keresztény kereszt – At Peace – Judea Christian Cross, 1988

Technika: akryl, vászon, mérete: 91,5 x 91,5 cm

A zsidó csillag keresztre feszítése (The Crucifixion of the Yellow Star) című kép több variációja után néhány évvel elkészült Békességben – Keresztény - Zsidó kereszt jól jelzi, hogy milyen mélyen foglalkoztatta a festőt a kérdés. Filozófiai gondolkodását, emberi hitét is kifejezi ez a rendkívül leszűrt, mértani szerkesztéssel megjelenített szimbolika. Az egymásra szorított és egymásra vetített jelképek egymás fedésében jelennek meg, szimbolizálva az emberiség közös gyökereit és megosztottságát. Képzőművészetileg a legpontosabb kifejezési nyelvet találta meg gondolatai kifejezéséhez. A konstruktív variációs rendszer ugyanakkor a végtelenségig adja az újabb és újabb formációkat és gondolatokat; nem képzettársítások, hanem szigorú, precíz gondolati kifejezések formájában.

A kiegyensúlyozott, négyzetbe szerkesztett geometrikus absztrakt kompozíció és színválasztás dokumentálja Penczner Pál végletekig letisztult etikai-filozófiai és képzőművészeti rendszerét, egyedülálló képalkotását. A Keresztény – Judeo szimbólumok című sorozat képi absztrakciója, a magyar festészetben, Országh Lili 1973 – 1978 között készült Labirintusának kifejező erejéhez hasonlatos.

A megbékélést a címében is szimbolizáló mű több változatát is ismerjük (The Blue –Black Judeo Christian Cross, Blue Red Judeo Christian Cross).

   
 

Penczner Pál:

A menekült anya – The refugee mother, 1999

Akryl technikával vászonra festett kép, mérete: 36 x 36 cm

Penczner Pál utolsó alkotói korszakának gyakori témájává vált a megerőszakolt női figura. A menekült anya című kép a Nagy fájdalom és a Két tűz között című művek párdarabja. A művész a legbrutálisabb módon, a meggyalázott nő puszta látványával fejezte ki a második világháború és a szovjet megszállás borzalmait. A művész a képen végletekig letisztult formákkal és vonalakkal jelenítette meg a halál elől megmenekült, életben maradt anyát. A sötét háttér előtti csoportos jelenet szinte vészjóslón tölti ki az egész képmezőt. A művész, égő vörös vonallal rajzolta meg a nő alakját, valamint a kétoldalt rátapadó figurák körvonalát. A velünk szemben, szétvetett lábakkal ülő nő altestét, a fájdalomtól előrebukó fej hatalmas hajzuhataga takarja. –A művész 1995 utáni művein önálló jelképként, a megalázottság és a fájdalom kifejezéseként jelenik meg a megszégyenülten előrehajló fej és az arcot eltakaró lehulló haj.

A ruhátlan női alak hosszú haja testének legnagyobb részét eltakarja. Szomorúan és megalázottan hajtja le fejét, két oldalán katona alakok. A nő alakját világoszöld színnel, piros kontúrral hangsúlyozta a művész.

   
 

Penczner Pál:

Két tűz között – Between two fires, 1997

Akryl technikával vászonra festve, mérete: 30 x 40 cm

Penczner Pál visszatérőn megfestette az önmagába zárt, szenvedő meztelen nőalakot. A fiatal nőt ábrázoló művei közül többszörösen összetett jelkép rendszerrel bíró alkotás a Két tűz között. Az absztrakt kép teljes felületén, keretszéltől-keretszélig drótháló feszül. Mögötte, a merész, ívelt formákkal megrajzolt összekuporodott nőalak, mint két pilléren, kapaszkodik meg kezeivel a puszta földön. Előrebukó hajtömege egyszerre jelzi a rejtőzködést, a szégyen elől való elbújást. Szíve helyén, magyar színekkel megfestett kokárda látható. A kép hátterét, utalva a háborúkra, vörös ég zárja. A vörösre festett háttér a szovjet és német megszállás jelképeit villantja fel.

Szinte a földgolyó mögötti űrben jelennek meg a lezuhanó önkényuralmi jelképek. Az emberiség ellenes hatalmi rendszerek, a nácizmus, a fasizmus és a kommunizmus –, a vörös sarló és a sarlóba zárt horogkereszt – jelképei.

A Küzdelem című kimagasló jelentőségű mű párdarabja a Két tűz között című festmény.
   

Penczner Pál:

Zsidó anya 1945-ben – The Jewish Mother of 1945

Akryl technikával vászonra festett kép, mérete: 36 x 36 cm

Penczner Pál életművében kiemelkedő jelentőségű, többszörösen összetett szimbolikájú mű az 1945 – Zsidó anya című festmény. Egy magzat absztrakt ábrázolása az anyaméhben, amelyet egy kék és egy sárga csillag vesz körül. A jelképes ábrázolás mögött piros drótkerítés látható.

A kép, 1997-ben, a Hulló csillagok című nagyméretű festmény vázlataival egy időben készült. Éppen ezért, nehéz eldöntenünk, hogy a nagy kompozíció előképei, vagy éppenséggel, annak részletei alapján tovább gondolt, önálló képekké alakult változatok az 1945 – Zsidó anya, valamint a Két tűz között, vagy a Menekült anya című alkotások.

A Hulló csillagok című kompozíció bal alsó felén látható részletek, az ég felé nyújtott, összekulcsolt kéz és a szögesdrótkerítés itt, ezen a képen, magában álló kompozícióként, a holokausztra emlékezve jelenik meg.

A kép teljes felületét szögesdrót hálózza be, melynek aljába sovány, kék, zöld kezek kapaszkodnak. A kezekkel egy sorban a Mózes táblák láthatók. Az absztrakt, négyszög kompozíció közepén a sárga csillag, a fekete háttérből kiemelkedve szinte világít.

A kép jelentésének drámaiságát fokozza a sárga mezőben feltűnő hatágú kék csillag, közepén az összekuporodott embrióval. Az embrió szintén a szögesdrótba kapaszkodik. Szíve pedig, mintha együtt dobogna a sárga csillag baloldalán, az égnek emelt könyörgő kezekbe zárt piros szívvel…

   
 

Penczner Pál:

A nagy fájdalom – The great pain, 1997

Akryl technikával vászonra festett kép, mérete: 24 x 36 cm

Életének fő művén, a Hulló csillagok című festmény baloldalán látható nőalakot több változatban is megfestette Penczner Pál. A figurális absztrakt stílusban ábrázolt megerőszakolt nő, szimbolikusan Európa és az emberiség kiszolgáltatottságát fejezi ki. A művész más műveihez hasonlóan, Európa és az emberiség bűneként jeleníti meg a figurát. A lemeztelenített, szorosan önmagába forduló, zárt alak egyszerre a szégyen és a megszégyenülés képévé vált. A fejét lehajtott, kibomló haja mögé rejtőzött, szorosan egymáshoz húzott lábakkal ábrázolt nő, a meggyalázott védekezését testesíti meg. A Hulló csillagok képpel ellentétben, itt égő vörös háttér előtt jelenik meg a Nagy szenvedés – Nagy fájdalom nőalakja.

 

 
 

Penczner Pál:

Hulló csillagok tanulmány – Falling Stars Study, 1997

Akryl technika, masonit karton, mérete: 61 x 122 cm

Penczner Pál a Keresztény-zsidó szimbólumok sorozat befejezése után kezdett foglalkozni a Hulló csillagok című nagyméretű képével. Művéhez számos kompozíciós és színvázlatot készített, mégis, számunkra úgy tűnik, hogy eleve az egész kép készen volt fejében. Másrészt pedig, azt is feltételezhetjük, hogy éppen a korábban megfestett sorozata vezette el élete legnagyobbnak tartott műve megalkotásához. Penczner mindig hangsúlyozta, hogy világnézetét, a világról alkotott véleményét a legnagyobb humánum vezérli. Saját életének tapasztalatai alapján is az emberiség megbékélést akarja, s mély elhivatottságot és felelőséget érzett a fiatal generációk nevelése iránt. A Hulló csillagok amerikai bemutatásakor is jelezte, hogy a művet „Magyarországnak készítette”, annak emlékére, hogy árvaként, a váci Piarista gimnáziumban nevelkedett.

A Hulló csillagok színvázlat az elkészült festmény végső megoldását tükrözi. Nagyvonalú, összefogott vázlat mellőzi a kész mű epikus részleteit. A zöld, fekete és piros színre épülő kompozíciós vázlat ezért, bizonyos tekintetben vetekszik a nagyméretű festménnyel.

A vázlaton (akárcsak végső nagyméretű képen) feltűnnek az egyes önálló festményekként megismert művek (Nagy fájdalom, Dávid és Góliát, Két tűz között, Zsidó anya 1945) témái is.

   
 

Penczner Pál:

Hulló csillagok – Az évszázad történelme – Falling Stars – The History of the Century, 1997

Akryl technika, vászon, 145 x 290 cm

Penczner Pál Amerikában élő festőművész Hulló csillagok – Huszadik század történelme című alkotása nem az útmutató égi, hanem a pokolba vezető, az emberek teremtette csillagokról beszél. Az európai diktatúrák hatalmi jelképeit és az emberiség szenvedéseit megjelenítő kép tömör, pontos rendszerben felépítve tükrözi a művész világunkról alkotott véleményét.

Az 1995-ben elkezdett festményén, a Hulló csillagok című nagyméretű művén, és a hozzá tartozó további 26 képen és vázlaton, két éven át dolgozott. A mű térképként teríti elénk a huszadik század és benne a magyarság történelmét. Absztrakt, tömör jelképi ábrázolásokon keresztül mutatja be azt a világot, amit ő maga is átélt és megélt. A nagyhatalmi ideológiák, a fasizmus, nácizmus, kommunizmus jelképei, a horogkereszt, a vörös csillag, a sarló és kalapács, a sárga csillag közepén a meg nem született gyermekkel, a szögesdrótkerítés, a német koncentrációs táborok, és az orosz gulágok, valamint Európát két részre osztó vasfüggöny és az őrtornyok, felsorolásszerűen tűnnek fel a festményen. Az epikus felsorolás minden részletének drámai ereje van; közte a már-már durván naiv, primitív módon megrajzolt, a félelmet és szenvedést jelképező meggyalázott női figuráknak. A kép alján stigma jelekként ábrázolja a szimbolikus alakokat, a fájdalmukban önmagukba zárt meztelen nőalakokat, az ég felé tartott könyörgő kezet, a féllábú sebesült kiskatonát. A festmény jobboldali részén a 20. századi magyar történelem stáció láthatók: szimbolikusan, ikonként megfogalmazott képekkel szerepelnek a Trianon, a második világháború és az 1956-os forradalmunk. Önéletrajzi vonatkozása is van a műnek: a kép jobboldalán látható T 34-es tank, amely a Ceglédnél folyó csatában megsebesítette őt. Az elfektetett, hosszúkás alakú kép tengelyében a hirosimai atomfelhőt festette meg Penczner, tetején, mint a világ felett elszabadultan uralkodó emberi agy látható. Benne, az isten szeme helyett a festő arca. A bizarr képi megfogalmazás egyértelműen tükrözi az alkotó véleményét.

A mű feszes kompozícióját átgondolt rendszer alapján építette fel Penczner. A kép mérete, arányai, szerkezeti felépítése, monoton, mégis erős színvilága szigorú belső ritmust tükröz. Az absztrakt jelképek, szimbólumok nemcsak vezetik a szemünket, de narratív formában adják elő a múlt század történelmét. Penczner Pál Amerikában élt magyar festőművész alkotása megfogalmazásában, szimbólumrendszerével, egyedülálló nemcsak a magyar, de az egyetemes képzőművészetben is.

   
 

Penczner Pál:

Mózes és a Tízparancsolat – Moses and the Ten Conmandments, 1961

Reprodukció, giclée – digitális művésznyomat (az eredeti: olaj, kasein, vászon)  mérete: 51 x 102 cm

Penczner Pál festőművész Amerikába érkezése után alkotta meg az életművében egyedülálló szürrealista képsorozatát (Mózes, Szent János látomások, Két világ mezsgyéjén, stb.). Szimbolikusan, ezeken a művein keresztül fejezte ki az újabb háborúkkal szemben érzett rettenetes félelmét. Az ötvenes évektől a hatvanas évek második feléig készült nagyméretű művei a hidegháborúra, a világot fenyegető atomháborúra reagálnak. Léten kívüli, ember nélküli tereket, tájat és eget jelenített meg filozófiai mélységű drámai látomásos képein.

A Mózes című festmény a világvége után bekövetkezett sivárságot tükrözi. Hatalmas vízió az egész kép. Mózes arca uralja a kompozíciót. A próféta szemei kétségbeesetten néznek – nem is a világba, hanem befelé. És befelé az elnémulás, a könnyek nélküli fájdalom… Átellenben vele a kőbe vésett tízparancsolat. Penczner érzékeltetni tudta, hogy Mózes nem a táblákat nézi, arca a táblák jelentését tükrözi: „Ne ölj!”

Az ég, teremtés előtti sötétséget jelez. A horizonton az ég és a föld találkozása helyett a végességet sugallja minden. A végtelenbe futó vonalak osszák fel az egykori bolygót. Eltűntek róla a városok, csak jelzésképpen az ősi civilizáció, az emberiség kezdetének elpusztíthatatlan építményei állnak jelképek formájában. A piramisok, a Mózes táblák, és még valami fennmaradt örök mementóként: a szögesdrótok. Reptéri kifutópályák sugaraihoz hasonlatos sávok mérik a mérföldkő nélküli földi űrt. A képmező  jobb oldalán koncentrációs tábor fa oszlopai. A szögesdrótos kerítésen belül beszakadt föld - jelentése szimbolikus. Többféle jelentésben értelmezhetők a földbe süllyedő kőtáblák: súlyuk alatt beszakadt a föld, vagy a föld nyelte el őket? A művész, a második világháború alatt – bár erről képein kívül nem beszélt – megjárta a poklok poklát.

A Mózes festményen az arányok is szimbolikusak. Évezredeket szimbolizálnak. A kép tengelyében a Vörös tenger – az átkelés jelképe szeli ketté a kompozíciót. Szinte sekélynek érezzük a vizét, amely vörös színe miatt fenyegetően drámai. Festészetileg kiválóan oldotta meg a festő a választóvonalakat, a kompozíció vizuális középpontjába vezető fekete, vörös, szürke, fáradt rózsaszínekkel tagolt sávokat. A kép jobboldalán a koncentrációs tábor szakadék-szerű tátongó területét őrtornyok és szögesdrót keríti.

A képet alkotója is legerőteljesebb, legkifejezőbb művének tartotta. Témájáról röviden beszélt: „Jézus után Mózes a legfontosabb ember. Ő  adta a Tízparancsolatot, s ebből lettek a vallások.” 
   

Penczner Pál:

Híd a budapesti parkban – Bridge in the park in Budapest, 1984

Olaj technikával vászonra festve, mérete: 46 x 61 cm

Impresszionista látkép egy nyugodt, kék vízen átívelő hídról. A part menti fák őszi délutánra utalnak. Az ég és a víz egymást imitálják. Fényforrásra nincs utalás.

   

Penczner Pál:

Szentháromság tér Szentendrén - Szentendre Square of the Holly Trinity (Szentendre), 1986

Olaj technikával vászonra festve, mérete: 61 x 91 cm

E színes magyar térnek poszt-impresszionista stílusú nappali ábrázolása. A középpontban egy szobor (obeliszk) áll. A háttérben kávéházi napernyők a házsor előtt.

 

 

 

 

 

Fotógaléria
13_between-two-fires.jpg

Két tűz között – Between two fires, 1997 Akryl technikával vászonra festve, mérete: 30 x 40 cm

1 / 18

img_9999_202.jpg

Vázlat a „Hulló csillagok”-hoz – Sketch for Falling Stars, 1996 Toll, tus, papír, méret: 13 x 25 cm

2 / 18

img_9999_206.jpg

Tanulmány a „Keresztre feszítés”-hez – Apostolok – Study for the Crucifixtion – Apostles, dn. Akryl technikával vászonra, mérete: 96 x 30 cm

3 / 18

img_9999_210.jpg

A sárga csillag keresztre feszítése – The Crucifixion of the Yellow Star, 1985 Akryl technikával vászonra festett kép, mérete: 40 x 51 cm

4 / 18

img_9999_213.jpg

A nagy fájdalom – The great pain, 1997 Akryl technikával vászonra festett kép, mérete: 24 x 36 cm

5 / 18

img_9999_215.jpg

Békességben – avagy a zsidó-keresztény kereszt – At Peace – Judea Christian Cross, 1988 Technika: akryl, vászon, mérete: 91,5 x 91,5 cm

6 / 18

img_9999_218.jpg

A menekült anya – The refugee mother, 1999 Akryl technikával vászonra festett kép, mérete: 36 x 36 cm

7 / 18

img_9999_223.jpg

Zsidó anya 1945-ben – The Jewish Mother of 1945 Akryl technikával vászonra festett kép, mérete: 36 x 36 cm

8 / 18

img_9999_226.jpg

Dávid és Góliát – David and Goliath, kb. 1985 Akryl technika papíron, mérete: 61 x 76 cm

9 / 18

img_9999_229.jpg

Hulló csillagok tanulmány – Falling Stars Study, 1997 Akryl technika, masonit karton, mérete: 61 x 122 cm

10 / 18

img_9999_231.jpg

Harc – The Fight, 1997 Akril technikával vászonra festve, mérete: 92 x 122 cm

11 / 18

img_9999_238.jpg

Hirosima - Hiroshima, 2001 Olaj technika, vászon, mérete: 122 x 76 cm

12 / 18

img_9999_242.jpg

Hulló csillagok – Az évszázad történelme – Falling Stars – The History of the Century, 1997 Akryl technika, vászon, 145 x 290 cm

13 / 18

img_9999_243.jpg

Mózes és a Tízparancsolat – Moses and the Ten Conmandments, 1961 Reprodukció, giclée – digitális művésznyomat (az eredeti: olaj, kasein, vászon) mérete: 51 x 102 cm

14 / 18

img_9999_246.jpg

Önarckép – Self-Portrait, 1961 Olaj technikával vászonra festve, mérete: 23 x 30 cm

15 / 18

img_9999_248.jpg

Híd a budapesti parkban – Bridge in the park in Budapest, 1984 Olaj technikával vászonra festve, mérete: 46 x 61 cm

16 / 18

img_9999_252.jpg

Szentháromság tér Szentendrén - Szentendre Square of the Holly Trinity (Szentendre), 1986 Olaj technikával vászonra festve, mérete: 61 x 91 cm

17 / 18

img_9999_255.jpg

Komputer önarckép - Self Computer, 1984 Olajgrafika technika vásznon, mérete: 25 x 25 cm

18 / 18

Naptár
Aktuális | Következő események
Naptár Hírek Blog Galéria

Design: Unicial Program: Florka

Támogatók: logo logo logo logo
logo logo