Határtalanul a Vajdaságban

2024, május 29-e és június 2-a között Vajdaságban- Délvidéken jártunk a Határtalanul program keretében

Határtalan lehetőség:

I. rész

Utazásunk egy közel 4 órás úttal vette kezdetét, amely során Szabó- Pál Tibor tanár úr sok érdekes dolgot mesélt nekünk Szerbia történelméről.

Első úti célunk Palics volt, amely egy híres fürdőváros. Először megnéztük a tavat és a női fürdő fából készült népművészeti részletekben gazdag létesítményét. Ezután bejártuk a város nagy részét.

Ellátogattunk a felújítás alatt lévő víztoronyhoz is. Idegenvezetőnktől megtudhattuk róla, hogy a város jelképe, valamint a 20. század elején épült, amikor a palicsi fürdőt felújították. Végül visszasétáltunk a tóhoz, ahol megtekintettük a Zenepavilon és a Vígadó között található Emlék-szökőkutat. Itt készítettünk képeket, majd folytattuk utunkat Szabadka felé. Amint megérkeztünk azonnal elénk tárultak a gyönyörű szecessziós stílusban épült építményeket. A település felfedezése és a nagyobb épületek tanulmányozása volt az első programunk. Ezt követően elérkeztünk a városházához, amelyet belülről is volt lehetőségünk megnézni.

Belépve, a színes belső tér mindenkinek elnyerte tetszését, aztán betértünk a díszterembe, ahol pár percre le is ültünk gyönyörködni. Következő állomásunk az épület tornya volt, ahová végeláthatatlan csigalépcső vezetett fel, de a látványért megérte felmenni, mert szinte Szegedig elláttunk.

Lejöttünk és meglátogattuk híres költőnk Kosztolányi Dezső emlékművét és meghallgattuk, hogy mit szimbolizál a költő egymás felé fordított szobra. Nagyon megragadott minket a Kosztolányi két életszakaszát ábrázoló alkotás közötti kontraszt. A nap végén megérkeztünk Tóthfaluba, ahol finom vacsorával és nagy vendégszeretettel vártak minket. Itt töltöttük az első két éjszakát.

A második napunk megint egy kis utazással indult Zenta, a híres törökverő város felé. Legelőször az itteni városházát is megnéztük, amit külön nekünk nyitottak ki. Megszemlélhettük az ülésező termet, felmentünk és ott sok érdekes dolgot láttunk a zentai csatáról, még egy kisfilmet is.

Következő megállónk Törökbecse volt, amelynek különleges traktormúzeumában, mindenféle találmány fejlődését kísérhettük végig. Érdekes volt látni a gépek működését és az emberi kreativitás megnyilvánulását az évek során.

Következő úti célúnk Óbecse volt, ahol sokak egyik kedvenc programja következett, a Than-ház. Itt saját magunk megtapasztalhattuk a fizika törvényeit. Ezenkívül a városban fagyiztunk, amire már mindenkinek nagy szüksége volt. Ezután jött a nap fénypontja, amikor visszaértünk Zentára és meglátogattunk egy helyi általános iskolát. Nagyon kedves új embereket ismerhettünk meg, akik körbevezettek minket az iskolában. Nagyon sokat beszélgettünk velük, csak az volt a gond, hogy kevés volt az időnk. Számunkra ez volt az egyik legnagyobb élmény az utazásból. A szállásra visszaérve megvacsoráztunk, majd egy helyi lánnyal elmentünk kecskét kötni. Rövid beszélgetés után aludni mentünk, hogy kipihentek legyünk a még ránk váró kalandokra.

Dudás Sára, Carella Eliza Rebeka (8.a)

Fotógaléria

1 / 10

2 / 10

3 / 10

4 / 10

5 / 10

6 / 10

7 / 10

8 / 10

9 / 10

10 / 10