10. heti kihívás (2021. november 15-19.)
NE DOHÁNYOZZ!
A cigaretta is környezetszennyező és környezetromboló!
FIGYELMEZTESS MÁSOKAT, HA ELDOBJÁK A CSIKKET!
1. DOHÁNYTERMESZTÉS = ERDŐIRTÁS, TALAJ- ÉS LEVEGŐSZENNYEZÉS, VÍZPAZARLÁS!
A dohányiparnak óriási az ökológiai lábnyoma!
A dohányültetvények elveszik a növények és állatok természetes élőhelyét, az ázsiai és az afrikai esőerdők pusztulásának körülbelül 5 %-ért felelnek.
Kínában az éves erdőirtás 18 %-a a dohánytermesztés számlájára írható.
A dohánytermesztés közel 84 millió tonna széndioxid-egyenértékű károsanyag-kibocsátással járul hozzá a klímaváltozáshoz, ami a globális kibocsátás 0,2 %-a. Ez megfelel Peru és Izrael teljes károsanyag-kibocsátásának, és több mint kétszer akkora, mint Wales-é.
Ha valaki 50 éven át minden nap elszív egy doboz cigit, akkor 1,4 millió literrel súlyosbítja a vízhiányt a világban az élete során.
2. CIGARETTAGYÁRTÁS = LEVEGŐSZENNYEZÉS ÉS ENERGIAPAZARLÁS
Hatalmas a gyárak energiaigénye, papírfelhasználása, a dohányáru szállításával kapcsolatos környezetterhelés.
Évente kb.11,4 millió tonnányi fára van szükség a szárítási eljáráshoz, vagyis 300 cigarettához körülbelül egy fára. A dohány közel 90 %-át a fejlődő világban termesztik, ám a nyereség nagyobb részét a fejlett országokban teszik zsebre. A dohánycégek az alacsony jövedelmű országokban kihasználják a gyenge szabályozást és a népességbővülést, áthelyezik a környezeti és a társadalmi terheket. Kínában minden évben 2500 milliárd cigarettát állítanak elő, amihez több millió tonna vizet és több százezer hektár szántóföldet használnak, miközben az ország súlyos vízhiánnyal és alultápláltsággal küzd. A gyermekmunka alkalmazása is gyakori.
3. DOHÁNYZÁS = LEVEGŐSZENNYEZÉS
Az égő cigaretta a környezet levegőjét szennyezi, a füst beszívására kényszerítve a nem dohányzókat is (passzív dohányzás). A cigarettafüst veszélyes szén-monoxidot és környezetszennyező szén-dioxidot is tartalmaz, és több mint 4000 különböző kémiai anyag is megtalálható benne. Ezek szilárd részecskékként vagy gőzként folyadékcseppekbe tömörülve szállnak a levegőben. Egy részük bizonyítottan rákkeltő, illetve környezetromboló hatású, emberre, állatra és növényre egyaránt veszélyesek. Évente több mint 6 trillió cigarettára gyújtanak rá világszerte, emiatt 3-5 millió tonna üvegházhatású gáz, továbbá több ezer tonna rákkeltő anyag jut a levegőbe.
4. CSIKKEK = RENGETEG VESZÉLYES HULLADÉK, SZEMÉT A KÖZTEREKEN
A csikkek lebomlási folyamata 1 hónaptól 3 évig tarthat. Az eldobott csikk látványa bántja a szemet, a benne található vegyi anyagok (pl. vinilklorid) szennyezik a talajt, a vizeket. Egy darab cigarettavég akár ezer liter vizet is beszennyezhet – ezért nem szabad az esővízgyűjtő csatornákba sem dobni. Az égő cigarettacsikkek rengeteg tűzesetet - lakás-, bozót- és erdőtüzet okoznak (a cigaretta parázsló vége 700-1050 Celsius fokon izzik), az összegyűjtés, takarítás költséges!
Világszerte a leggyakoribb műanyagszennyezés a csikk, a méreganyagokon kívül ugyanis műanyagot is tartalmaz.
EGY JÓ HÍR A VÉGÉRE:
Franciaországban már feldolgozzák és méregtelenítik a cigarettacsikkeket, ismét műanyag alapanyag lesz belőlük, amelyből aztán tucatnyi termék, például a játékokhoz használható zsetonok, tálcák, poharak, edények, sőt hamutartók is készíthetők.
