Kassai kirándulás
A Kassára szervezett kirándulás a COVID utáni időszak első iskolaszintű olyan programja, amelyet támogatott a diákönkormányzat (így a résztvevők az iskola teljes közösségéből kerültek ki), emellett anyagi forrásának nagy részét a Rákóczi Szövetség biztosította.
A program jól illeszkedett iskolánk non-formális nevelési törekvéseihez, a hazafias, lelki és a közösségi nevelés egyszerre tudott jó alkalmat találni a programban. A korai indulás ellenére a diákok jókedvvel töltötték együtt az időt. A csoport korbéli vegyes összetétele sok szép, értékes helyzetet teremtett. Arany János A walesi bárdok című versét a nagyobb diákok segítették megtanulni a hatodikosoknak.
A kassai dómban közösen megélt szentmise, a felcsendülő orgonajáték, a magyar nyelvű liturgia maradandó emlék lesz mindannyiunknak. A katerdálisban vezetett séta a Rákóczi-kriptánál ért véget. Megismertük a kassai vértanúkat és Salkaházi Sárát is. Megrendítő volt látni a négy kriptát az altemplomban, amelyekben a sok évszázadon át idegenben nyugvó hőseink földi maradványai feküdtek. A délután az 56-os forradalom egyik legnagyobb verse írójának emlékkiállításával folytatódott. Márai Sándor, Kassa szülöttje a hazai polgári irodalom legnagyobbjai közül való.
Életének eseményein, családi kapcsolatain, sorsának számos bemutatott vonatkozásán keresztül ismerhettük meg a 20. század sokféle nehézségét megélt ember kényszerkanyargós útját. Az interaktív kiállítás sokáig ragadta magával a tanulók figyelmét. Akárcsak a Rodostói ház, amit már szabadidőben tekintettünk meg kisebb csoportokban. Az emigrációba kényszerült fejedelem és a már megismert Márai sorsa között számos párhuzamra figyelhettünk fel. A diákok Kassa belvárosát már a délután folyamán járták be. Az idegenvezetőnk által bemutatott területen sok értékes épületet nézhettünk meg. A városházától (ahol a kollektív bűnösségről szóló Benes-dekrétumot hirdették ki) a Kassai Színházig (ahol a Bánk bán ősbemutatóját tartották) a magyar kultúra számos épített örökségét őrző emlékét láthattuk (akadémia, fegyvertár, Orbán torony, városi címer, stb.)
Diákbeszámoló
Reggel korán keltünk, hogy háromnegyed hétkor már Vácon legyünk, s elinduljunk az iskolától a felvidéki Kassára. A négy hosszú óra alatt rengeteget nevettünk, közben pedig majdnem megtanultuk a Walesi bárdokat. Útközben láttuk a 10 éve leégett krasznahorkai várat is, de nem tudtunk felmenni. Kassán találkoztunk az idegenvezetőnkkel, a kedves Erzsébet nénivel, aki elvezetett minket a város gyönyörű sétáló utcáján keresztül a Szent Erzsébet Székesegyházhoz. Útközben a város nevezetességeiről mesélt és sok szép épület történetét mondta el. A kassai dóm gótikus stílusban épült majdnem 120 éven keresztül. Itt részt vettünk egy magyar nyelvű misén is, majd részletesen megismerhettük a templomot. Ezután egy emlékkiállítást látogattunk meg, amely Márai Sándor életét mutatta be. Ezután volt egy körülbelül 2 órás szabad barangolás a hosszú sétálóutcán. Közös ebéd nem volt, de volt lehetőség étterembe, kávézóba menni. Akiknél nem volt pénz, kreativitásukat bebizonyítva addig nyaggatták a többieket, míg meg nem hívták őket egy pizzára. Voltak, akik boltba mentek, vagy éppen felszálltak a híres kassai villamosra. A városban mindenki megpróbálta használni azt a tudást, amit angolórákon szívott magába. 5 órakor a megbeszélt ponton egy élvezetes fogócskával zártuk a programot, a várost késő délután, hat körül hagytuk el. Mindenki fájó lábakkal, fáradtan szállt fel a buszra, de Vácig újabb 4 jó hangulatban töltött óra várt ránk. Egy biztos: mindenki rengeteg csodálatos emlékkel tért haza.
Király Kitti 6.b, Kalász Anikó 8.b
