Veni Sancte - becsöngettek

A szeptember 1-jén 9 órától kezdődő szentmisén a Piarista Gimnázium diákjai, tanárai, dolgozói közösen imádkoztak a Szentlélek kiáradásáért és a sikeres tanévért.

Kalász Ákos igazgató úr köszöntötte a fiatalokat, majd új tanár kollégáit. Köztük Vereb Zsolt piarista szerzetes atyát is, aki közel negyed éveszázad után ismét Vácott szolgál házfőnökként, de tanárként is. A szentmisét is ő celebrálta. Szolgált az iskola énekkara, orgonált Varga László atya, piarista konfráter, a Székesegyház karnagya.

A mise után osztályfőnöki órákkal és tanórákkal folytatódott a nap. 

 

Kalász Ákos igazgató úr köszöntő beszéde itt olvasható:

Silence please! Csendet kérünk!

Harminchatezer ember némult el erre a felszólításra a budapesti rendezésű Atlétikai Világbajnokságon a Nemzeti Atlétikai Központban minden alkalommal, valahányszor a futószámok következtek. A versenyzők felsorakoztak a rajtvonalon, a közönég is feszült figyelemmel volt, mindenki koncentrált csendben várta, hogy a rajtpisztoly dörrenése elindítsa a versenyt.

Ma mi is valaminek a kezdetén állunk és csendben vagyunk. Talán kevesebb bennünk a feszültség, mint volt a versenyzőkben, de van bennünk sok féle érzelem: feszült várakozás, az új helyzet okozta drukk, esetleg kis szorongás, a nyár elmúltát kesergő búsulás vagy éppen öröm. A viszontlátás örömét is érezhetik sokan. Az új kezdet iránti kíváncsiságot, amely jófajta várakozással tölthet el sokakat. Olyan várakozás ez, amely ajándékokkal kecsegtet, sokféle találkozást és még több meglepetést ígér. Nekik mintha azt súgná valami: nem kell véget érjen a nyár, máshogy ugyan, de folytatódnak a kalandok! Sokfelől érkeztünk meg a Veni Sanctéra. Eveztünk a Dunán éppen itt, a váci parton kötött ki a már 12.C. De mosta a hatodikos hajókat a Mosoni-Duna, a 11.A-s kenukat a szigetközi Duna és a Körösök habjai is az ötödikesekét. A 10.C osztály 800 megtett km-rel körbebiciklizte az országot, az 5. évfolyam az Alföldön tekert, egy csapat Milánóig biciklizett majd 1100 km-t. A nyár több szép napját töltötte együtt a már 8.B, de a Hit-hat táborok és a Piarista vitorlástáborok résztvevői is megannyi kedves pillanatot őriznek a nyárból. Sokatok vett részt cserkész- és KM táborokban, de a katolikus ifjúsági találkozón Portugáliában is jártatok néhányan. Sok-sok élmény, együtt töltött idő, értékes tapasztalatszerzés van mögöttetek. A harsányabb nyár után most tehát csendet kérünk! Csendet adunk magunknak. Gondoljatok az előttetek álló időre! Milyen cél felé fordul a tekintetetek? Kik vannak mellettetek? Milyen pályán is vagytok? Milyen akadályokat láttok? Milyen építkezésre vállalkoztok a következő pillanatoktól?

Nem versenyre vállalkoztok. Nem kell legyőznötök senkit! (Most még azt a közhelyes fordulatot sem említem meg, hogy legföljebb magadat… Nem kell legyőzd magad!) De építkezned azt tényleg kell! De legalábbis tanácsos! Bizonyosan várnak rád megpróbáltatások! Meg kell birkózz sok olyan feladattal, amely bár fontos tapasztalatokat ad, s tudod, az épülésedre szolgál, mégsem lesz mindig az ínyedre. Lesznek akadályok, amelyet át kell ugorj, lesznek magasságok, amelyeket el kellene érj, lesznek távolságok, amelyeket meg kellene ugorj! Egy ugrásból vagy háromból. Lehetséges, hogy nem mindig fogod a földet éréskor a homok frissen gereblyézett bársonyosságát érezni, de neki kell fuss és el kell rugaszkodj!

És azt se feledd: drukkolnak neked!

Olyan felemelő érzés volt a helyszínen hallani a nekiveselkedő atlétákat biztató több tízezres tömeg ütemes tapsát. Szinte hallom a fülemben! Vagy a futókat kísérő hangorkánt, vagy a beérkezőket köszöntő extatikus őrjöngést. Nos, talán ebben van is mit tanulnunk ez elmúlt 9 nap eseményeit figyelve. Lehet, hogy jobb lenne többet drukkolni nektek. Kifejezőbben biztatni benneteket. Világosan a tudtotokra adni, hogy mi, tanárok nemcsak edzők, mentorok, instruktorok, kísérők, fegyelmező és értékelő emberek vagyunk a környezetetekben, hanem drukkolunk is nektek! Örülünk, ha a pályán vagytok. Örülünk, ha azt látjuk: a magatok pályáját futjátok. Különös gyakorlata a versenyzőknek az, hogy a párhuzamos versenyek okán az éppen gyakorlatához készülő atléta hergelni kezdi a közönségét. Lehet, hogy a figyelem éppen ideiglenesen egy másik versenyzőn van. De szelíden felhívja magára a figyelmet a gyakorlatát kezdő, és buzdítást kér. Most ő következik, figyelmet és támogatást kér. Kedves diákok! Kérjetek tőlünk biztatást! Bátran fejezzétek ki ezt a szükségeteket is, ha azt látjátok, nem figyelünk vagy nem biztatunk jól benneteket!  

Milyen érdekes volt a 10 próbázók versenyeit követni. Egy atléta 10 különböző versenyszámban indul, pontokat gyűjt és a legtöbb pontot szerző versenyző mondhatja magát bajnoknak. Micsoda meglepetés szembesülni azzal, hogy a kiszemelt versenyző, akinek drukkolni kezdtem milyen jó például az ugró számokban, de nem jeleskedik a dobásokban. Kimagasló a sprintfutásban, de a gátfutással mintha meggyűlne a baja. Hát nem ilyenek vagyunk a legtöbben? Esetenként 10-14 tantárgyatok is van. Természetes, hogy van, amelyben jelesebbek vagytok, s van, amely távolabb esik az érdeklődésetektől. Egyikben jobb vagy, a másikban kevésbé. De a biztatás mindenkinek jár, a célvonalig pedig tegyetek meg mindent, amit csak tudtok!   

És persze egyéni teljesítményt ünneplünk a díjátadáskor, a bizonyítványodon is a te neved szerepel csupán, mégis csapatmunka van az eredmények mögött. A kimagasló eredmények mögött - a képességek mellett - kimagasló csapatmunka áll. A stáb: a sportorvosok, az edzők, gyúrók, dietetikusok, sportpszichológusok, kommunikációs szakemberek, szponzorok, sportdiplomaták… Gondoltad volna, hogy te is csapatban dolgozol? Számos szakember vesz körül, akik érted fáradnak. Osztályfőnököd, szaktanáraid, mentorod és lelki atyád, szakácsnőd, védőnőd és pszichológusod. Persze szüleid, de még az igazgatód is… Szponzoraid között ott van égi patrónusunk Kalzanci Szent József is. Ám akad itt egy meghatározó különbség. Az iskolában a legjobb teljesítmény eléréséhez tényleg nem kell legyőzz senkit a pályán. Sőt! Együtt kell működj a stáboddal, de leginkább azokkal a társakkal, akikkel egy stadionban, egy futópályán találod magad. Nem túlszárnyalni kell itt egymást, hanem az együttműködés leggyümölcsözőbb formáit kell megtalálni annak érdekében, hogy azok mentén te is gazdagodj, de te is gazdagíts!

Kiemelek még egy szép tapasztalatot az Atlétikai VB 9 napjából: Láttátok a holland vegyesváltót a második napon? A nagyszerű holland versenyző hölgy az utolsó pillanatban, mintegy 3 méterrel a céltól esett el. Óriási dráma. A 2 év minden erőfeszítése hiába! A váltórúd is kiesett a kezéből. Az egész csapatot kizárták. Micsoda megsemmisítő érzés lehetett. Ugyanő a női 4x400 váltó döntőjében a világbajnokság utolsó versenyszámában a záró napon az utolsó 100 m-re még a harmadik helyen kanyarodott be, hogy szédületes utolsó 50 méterén maga mögé utasítsa az addig előtte lévőket. Aki látta, nem felejti. A női váltót bajnokká tette. Micsoda erő! Testben és lélekben egyaránt! Ennek a győzelemnek a különleges értékét talán nem csak az adta, hogy elsőként ért célba a versenyző, hanem az, hogy a padlóról felállva érkezett meg. Kedves diákok, lehet a padlón is feküdni. Megengedhetjük magunknak, hogy valami ne sikerüljön. Hogy valamiben hibázzunk! Hogy ne legyünk tökéletesek! De a padlón ne időzzünk sokat! Tegyük meg azt, amit tudunk! Csak annyit tegyünk, de annyit feltétlenül tegyünk! És ne hagyjunk senkit se a padlón! Biztassuk, drukkoljunk neki, bátorítsuk, a kezünket is kinyújthatjuk felé!

Kedves Diákok, Kedves Kollégák!

Sorakozzatok fel a rajthoz, csendet kérünk, figyeljetek oda, tekintsetek a céljaitokra, kezdődjön a tanév és zúgjon a bátorítás is!

Laudetur Jesus Christus!

Kedves újdonsült piarista diákok!

Különleges tisztelettel és szeretettel köszöntelek Titeket, kedves 5. a-s és 5. b-s diákok, valamint titeket is, akik a 9. ny osztályban vagy egyik-másik osztályba becsatlakozva kezditek meg tanulmányaitokat. Köszöntünk Titeket a piarista nagycsaládban. Gyulay Alexandra, Sebesi Zsuzsanna, Csolák Veronika tanárnők vezetésével sok szép élményt kívánunk Nektek, gyarapodást bölcsességben testben és lélekben egyaránt.

Köszöntöm új tanárkollégáimat is:

Elsőként két piarista szerzetest. Visszatért hozzánk Vereb Zsolt atya, aki az iskola újraindulását kísérte fáradhatatlan figyelmével és munkájával: fizikát fog tanítani a váci rendház házfőnökeként, valamint a templom igazgatójaként. A váci rendház lakója lesz nyugdíjas tanárként Varga Zoltán atya is. Isten hozta őket! 

Isten hozta Fülöp Csenge, Keller Kriszta, Ligetiné Szabó Klára, Lovretity Laura, Starecz Zsuzsanna, Vámos Violetta tanárnőket, és Kövics Csaba valamint Simon Balázs tanár urakat is.